Hogyan állítsunk össze egy kutatási szakközleményt?

 

A következőkben szakközleménye összeállításához egy átfogó szerkezeti vázlatot adunk közre. Ez a vázlat a cikk megírásának során abban segíti, hogy az ide tartozó fontos részletek ne kerülhessék el a figyelmét. Mivel ez egy általános érvényű felsorolás, az adott esetben persze nem minden itt felsorolt pont bír jelentőséggel.

Kezdjük néhány általános megjegyzéssel:

Egy szakközlemény célja, hogy pontosan leírja, miért került sor a vizsgálatra (hipotézis(ek)), milyen vizsgálatra is került sor („treatment” és a [kvázi-] független változó & függő változó), ki volt a kísérlet vezetője (KV), kik voltak a kísérleti személyek (KISZ), milyen segédeszközökkel dolgoztak, és milyen külső körülmények között. Tehát nem elég egyszerűen leírni, hogy mi történt.

Fontos, hogy megindokolja, miért éppen így végezte a vizsgálatot (design) és, hogy milyen meggondolások alapján választotta épp ezt a kiértékelési módszert, vagy azt a statisztikai vizsgálati eljárást.

Szakközleménye olvasójaként olyas valakit képzeljen el, aki bár a tapasztalati tudományos kutatás módszereiben jártas, de az Ön munkájáról semmit sem tud, és akit ezért behatóan tájékoztatnia kell. De ne terhelje sem olvasóját, sem önmagát azzal, hogy részletezze, ami a tudományban magától értetődik vagy ami egyértelmű szakterminológia.

 

•1 Kérdésfeltevés

•1.1 A vizsgálat alapját képező elmélet felvázolása. A feldolgozott szakirodalom rövid ismertetése (vö. CDROM: Psychlit, Psyndex, www stb.). Definíciók és alapfogalmak (amennyiben szükséges)

•1.2 A jelen vizsgálat specifikus kérdésfelvetésének kiemelése az általános elméleti háttérből. Az elvárt eredmények megnevezése; döntéshozatali vizsgálatoknál a vizsgálandó hipotézis(ek)

 

2. Vizsgálati módszer

•2.1 A vizsgálat anyaga

•2.1.1 A minta leírása és fajtája (véletlen „random“, rétegzett „stratified“, „cluster“)
a KISZ releváns jellemzői (nem, kor, képzési szint, beállítottságok, stb.)

•2.1.2 A vizsgálathoz szükséges anyag (papír & ceruza, kérdőív, teszt, gépek, stb.)

•2.2 Kísérleti terv („design“)

•2.2.1 A vizsgálat általános módszertani besorolása (felmérés, ex-post-facto vizsgálat, döntéshozatali vizsgálat)

•2.2.2 Vizsgálati terv (experimental design) a független és függő változók leírásával

2.3. A kísérlet lefolyása
A kísérletezés körülményei (helye, ideje, szó szerinti utasítás, esetleges segítő vagy zavaró tényezők, stb.)

•2.4. Tervezett kiértékelés

•2.4.1 Kvalitatív eredmények

•2.4.1.1 Magatartáslelet (pl. a kifejezésre vonatkozó adatok)

•2.4.1.2 Önmegfigyelési leletek (KISZ!, vö. „inquiry“ - rákérdezés)

•2.4.2 Kvantitatív eredmények

•2.4.2.1 Csoporteredmények

•2.4.2.2 Egyéni eredmények (A kiinduló adatok táblázata, minden primer adatot tartalmaznia kell, amire a vizsgálat eredményeire vonatkozó kijelentéseinket alapozzuk).

•2.4.3 Tervezett statisztikai vizsgálat
Az alkalmazott statisztikai vizsgálat leírása. Meg kell tárgyalni, miért esett a választás erre az eljárásra (skálaszint, a minták száma és függősége, az elosztásra vonatkozó feltevések), milyen más eljárás jöhetne még szóba. A szignifikanciaszint megválasztásának indoklása (- és -hiba, teszterő).

 

•3 Eredmények

•3.1 Kvalitatív eredmények (leírás, rajz, fotó, videó)

•3.2 Kvantitatív eredmények
az eredmények áttekinthető grafikus vagy táblázatos bemutatása, beleértve a statisztikai vizsgálatokat is (desktop publishing)

 

•4 Interpretáció / Diszkusszió

•4.1 Az eredmények értelmezése a vizsgálat céljának és, adott esetben, a megvizsgált hipotézisek tükrében (mi a válasz a kérdésfeltevésre?).

•4.2 Utalás a még megoldatlan problémákra, a kísérlet tervezésének és megvalósításának hiányosságai, a hatékony tényezőkre vonatkozó esetleges (ex-post-facto) hipotézisek

•4.3 Utalás további kérdésfeltevésekre és vizsgálati lehetőségekre

•4.4 Utalás a vizsgálat gyakorlati jelentőségére (Milyen alkalmazások jönnek szóba?)

 

•5 Összefoglalás
(fajtái: kutatási szakközlemény, diplomamunka, disszertáció, Summary/Abstracts)

 

•

•

•

6 Irodalom
(Az APA idézési szabályai)