Válogatás Prof. Héjj magyarul, németül és angolul megrendelhető tudományos-ismeretterjesztő előadásaiból


 

A tökéletes társ nyomában – ismerkedés, csábítás, szerelem

Mitől lesz valaki rokonszenves és vonzó?

Nemrég még a tapasztalati tudomány jóval többet tudott a vegyi anyagok által alkotott kapcsolatokról, mint az emberek által alkotottakról. A minden ember egyenlőségét hirdető tanból kiindulva anti­demokratikusnak tűnt, hogy egyeseknek, jó külsejüknek köszönhetően, nagyobb a sikerük, mint a többieknek. A kutatás legújabb eredményeit tekintetbe véve ez az előadás első sorban a következő kérdésekkel foglalkozik:

Az eredmények meglepőek: Kőkorszaki lelkületünkben tudat alatt a mai tömegtársadalomban is az a „műsor” játszódik le, amellyel őseink a nemzedékek ezrein át alkalmazkodtak környezetükhöz, a szavanna körülményeihez.

 

Ha Ámor nyila célba ér ... A szerelem általános pszichológiája

Mint ismeretes, az általános pszichológia az emberi élmény és magatartás azon vonatkozásait vizsgálja, amik a személyiség-típusokon, a társadalmi csoportokon és kultúrákon túlmenően az egész emberi fajra általánosan jellemzőek. Előadásunkban az általános pszichológia tárgyait a szerelem élményére és magatartásformáira alkalmazva vizsgáljuk. Milyen általános pszichológiai folyamatok játszódnak le életünk e „kritikus eseményében”?

Beszélgessen a professzorral kutatása meglepő eredményeiről: A mai szerelmeseket is „kőkorszaki lelkületük” lelkesíti: azok a tudat alatt működő általános pszichológiai mechanizmusok, amik már szavannai őseinkében is életmentő szerepet játszottak.

 

Találkozás – Milyen fejbeli "forgatókönyv" alapján zajlik le az első randevú?

Jóllehet kőkorszaki örökségünknek egyáltalán nem vagyunk védtelen kiszolgáltatva, mégis jelentős sikerrel kecsegtet, ha örökölt lelkületünket jobban megismerjük, s ezáltal lehetővé tesszük, hogy a férfi és a nő egymást megértve, egymásban bízva együtt éljen. Kőkorszaki környezetükhöz alkalmazkodva mindkét nem olyan lelki viselkedést alakított ki, hogy heves érzelmi odafordulását olyan társjelölt váltsa ki, aki saját örökítő anyaga életképes továbbadására a leginkább alkalmas. Mindkét nem megtesz minden tőle telhetőt, hogy az első légyottra a legvonzóbban menjen, s azokat a jegyeket hangsúlyozza ki, amelyek társa számára a velük várható gyermekáldás sikerére utalnak. Ennek a viselkedésnek a bizonyítékait vizsgáljuk meg a klasszikus ókori forrásoktól kezdve a modern tanácsadó szakirodalmon keresztül egy saját kísérlettel bezárólag, amelyen 136 heteroszexuális fiatal vett részt. Fölmérésünkben a nők az első randevúra vonatkozó "menetrendjét" összehasonlítottuk avval, amit a férfiak gondolnak arról, milyen forgatókönyvvel érkeznek a nők, és persze fordítva. Ez az egymás tükrében való hitelesítés újabb bizonyítékkal szolgál: Az emberiség történelmének a legkülönbözőbb vizsgálati időpontjaiban azok a "kőkorszaki" viselkedésformák lépnek föl, amelyek a társkeresőt a gyermekáldás tükrében a lehető legjobb fényben tüntetik föl.

 

Keresi (?) hozzá illő társát – a szinglik világa

A szingli háztartások száma gyorsan növekszik – de a társkereső apróhirdetéseké is! A címbeli kérdőjel a figyelmet a következő szempontra hívja fel: Valóban változtatni akarnak a szinglik állapotukon és magukhoz illő társat keresnek, vagy csak azt akarják bebizonyítani, hogy ők mindent megtettek, de nincs alkalmas jelölt a piacon? Hogyan gondolkoznak az elkötelezettségről és a hűségről, a kapcsolaton kívüli kalandról és jövőjükről? Milyen mértékben tekinthetők egoistának? Hogyan és miért lesz valaki tartósan szingli? Hogyan boldogulnak az akaratukon kívüli szinglik? Milyen különbségek mutathatók ki a szinglik és a házasok gondolkodásában? Beszélgessen a professzorral kutatásai leleplező eredményeiről.

 

Örök szerelem? A kapcsolat tartósságának prognosztizálhatóságáról

A bevezetőben a kapcsolat számára lényeges, részben a pszichodinamikai gyakorlatból származó példákon megvizsgáljuk, mennyire használhatóak az olyan közmondások, mint „Madarat tolláról” vagy „Ellentétek vonzzák egymást”. Áttekintjük azokat a többé-kevésbé tudományos kísérleteket, amikkel meg akarták jósolni, hogy ki kihez illik. Azután rátérünk, hogy miért tulajdonít a modern kognitív pszichológia a kapcsolattal való elégedettség viszonylatában oly nagy jelentőséget a nézetek azonosságának. Vitassák meg Prof. Héjjel a vizsgálataiban talált „tartósság-előrejelzőt”, amit meglepő módon nem a pár nézeteinek hasonlóságából vezet le. A tartalomból:

 

Jó benyomás, hódítás, lódítás – a divat és a divatok evolúciós pszichológiája

Az USA-ban a személyes külső tökéletesítésére évente többet költenek, mint együtt véve az oktatásra és a társadalombiztosításra, s nálunk is feltartóztathatatlanak tűnik ez a fejlődés. No de, nem azt halljuk lépten-nyomon, hogy az ember jelleme a döntő? Másfelől az is köztudott, milyen fontos az első benyomás, s ebben a megismételhetetlen első pillanatban mindent megteszünk, a divat, a kozmetika és a kellékeink segítségével, hogy mentől jobb fényben tüntessük fel magunkat, szavakon is túl bemutassuk, „ki is vagyok". Hogyan lehet ezt az ellentmondást feloldani? Netán „emberismeretünk" titkon magától is újra és újra föloldja?

Az alábbi alapismeretek fölvázolása után a hallgatóságnak alkalma nyílik a pszichológus professzorral személyes tapasztalataikat kiértékelni.

 

Az érzelmi érettség – emocionális intelligencia (EI) – fejlesztése az agresszivitás és a depresszió ellen

Posztmodern tömegtársadalmunkban fontosabbá vált az érzelmi érettség, mint a számító értelem? Jóllehet a műszaki-kognitív intelligencia fejlődése az emberiség életszínvonalának jelentős emelkedéséhez vezetett, ma egyre több társadalmi feszültséggel és lelki problémával találkozunk, melyeket pusztán műszaki intelligenciánkkal már nem tudunk megoldani. Prof. Héjj két hétköznapi példán mutatja be, hogyan lehet segítségünkre az EI- alkalmazása a nevelésben és a gyógyításban: a fiatalkorú bűnözök, s a magányos borúlátó betegek esetében. A tartalomból:

 

Segélykiáltás – a depresszió evolúciós pszichológiája

Az anya, a társadalom vagy a vegyületek felelősek azért, hogy oly sokan szenvednek depresszióban? Mit tud a pszichiátria, a mély- és a szociálpszichológia a betegség okairól? Milyen következményei vannak a depressziónak az érintettre és környezetére? Mely gyógymódok bizonyultak hatékonynak? A depressziót nem kell már eltűrnünk: Ismerje meg az utat, amely a nyomasztó sötétből a éltető fény felé vezet!

 

Az automata és az autarkia között: A társadalomtudomány emberképe a 3. évezred hajnalán

Gyakran beszélnek a pszichológiáról, anélkül, hogy végig gondolnák, hogy a pszichológusok nagyon is különböző szellemi irányzatokat követnek, amelyek mindegyike más és más emberképre épül. Ebben az előadásban legjellemzőbb vizsgálati eredményeik alapján bemutatjuk és rendszerezzük az egymással versengő és egymást részben kiegészítő pszichológiai irányzatokat.

A tartalomból:

 

Integráció és identitás öntudatunk nyomában a globalizált világban

 

Politikai pszichológia és prognózis: Mik voltak az előjelei a Szovjetunió összeomlásának?

Az egyéni öntudat egyik leglényegesebb jellemzője egy kulturális csoporthoz való tartozás, amivel az egyén közösséget vállal. De mi történik, ha ez a hatalmas csoport, mint a Szovjetunió esetében, összeomlik, és ezáltal fölborítja az egyed hovatartozását, maga és a külvilág előtt? Erről a kérdésről a társadalomtudósok csak elméletben tudtak bölcselkedni, hisz ekkora horderejű változást aligha tudtak volna kutató laboratóriumaikban szimulálni. 1991 augusztusában sem kísérleti pszichológusok voltak, akik, noha nem erre irányult legfőbb törekvésük, célratörő bevetésükkel jelentős átalakulást hoztak létre több millió volt szovjetpolgárnál a bennünket érdeklő változó, a „nemzetiség” kérdésében. Az állampolgárság, az útlevél, a zászló, a bankjegyek, a bélyegek, az utcanevek és a nyelv objektív megváltozása, az érintettekben szubjektív változásokat is hozott magával. Ezekre összpontosította a kutató figyelmét, aki az első három európai állam (újra-) születésének örömteli eseményeit a színhelyen Vilniusban, Rigában és Tallinnban élte át, és a szociálpszichológus módszereivel felvázolta az érintettek élményvilágát útban új identitásuk felé. Ha ezeket összehasonlítjuk a többi köztársaság akkor még-szovjetpolgárainak nézeteivel, megrázó az eredmény: Felmérésünkből már egy évvel a SZU tényleges összeomlása előtt előre látható volt ennek elkerülhetetlensége.

 

Hétköznapi szociálpszichológia a megszállt Irakban. Egy szemtanú beszámolója

Ősrégi a kísértés, hogy a hatalomra törekvők a történelem jelentős szereplőit befolyásolják, lehetőleg azok tudta nélkül, s hogy a tömegek lelkesedését maguk mögé állítsák.

Héjj barátai és kollégái megdöbbentek, amikor 2003 koranyarán, közvetlen miután az amerikai elnök hivatalosan bejelentette, hogy elvégezték a megbízást („mission accomplished”) megtudták, hogy a professzor „saját szakállára” elmegy Irakba. Pedig tudták, hogy Héjj olyan társadalomtudós, aki minden alkalmat megragad, hogy hivatásának eleget tegyen, és mélyebbről is megismerje azt a társadalmat, amelyben él. Nem hagyta ki, hogy végigutazza Irakot és találkozásait a megszállottakkal és a megszállókkal hangszalagon és videón dokumentálja. Az előadás keretében bemutatott riport „Felszabadítás amerikai módra – képek az iraki háborúból“ a Pillantás a tabuk mögé című sorozatának része, melyben a világ több mint 160 országát beutazott szerző a globális hatalom koncentrációját bemutatja. Olyan tényekről és szempontokról szeretne elgondolkodtatni, amiket az úgynevezett „közvélemény”, vagyis a hatalom birtokosai által közzé tett vélemény, elítél vagy elhallgat. Filmjében az öntudatos és felelős nézőhöz szól, a háború és a manipuláció ellen. Mennyire megvalósítható ma az orwelli „szép új világ” víziója? Előadásában erre keres választ Prof. Héjj, miután beszámol az ide vonatkozó pszichológiai és társadalomtudományi kutatásról. Az azt követő vitán örömmel vár minden hozzászólást.